Kis színes Kultúra

Házasság Forever- Part I

9 december 2016

A legkedveltebb török hobbi

marriage

‘Ha már jó ideje házas vagy, kitalálod a másik gondolatait.’ ‘Nem is.’

 

 

Ebben az országban mindenki házasodni akar, kivéve, akik már házasok – azok az egyedülállókat basztatják, hogy házasodjanak már meg.
A házasságra való igény a születés percében kezdődik, a rokonság, a szomszédság és a baráti kör (approx. 1500 fő) a padlón brékel az örömtől és olyanokat sikítoznak, hogy “masallah-masallah” (=a jelentése kb. “Istenemre!” és tetszést fejez ki), több kiló Allah szemét aggatnak a kisdedre és mindenki bedob a kalapba egy ismerőst, akinek a fia/lánya korban pont ehhez a csöppséghez illene, majd elvonulnak asztalt foglalni és menyasszonyi pertlit/vőlegénytipegőt varratni.A törökök IMÁDNAK házasodni és meg is adják a módját; olyan puccparádét, mint ami egy török lakodalmon van, nemigen látni máshol a világon – tervezem felterjeszteni mint a Világörökség reménybeli tagját.

Kezdjük az elején

'Do you cater weddings?' Why the groom is never put in charge of anything.

Azt gondolod, hogy megkéred a csaj kezét/megkérik a kezed, kitűztök egy dátumot oszt annyi? Már megbocsáss, de piha! Itten Keleten nem ilyen snasszul mennek a dolgok.
A kezdeti stádiumban a férfi (és persze a családja) kell, hogy teperjen.

Lépésről lépésre

Első körben is megígéred a nőnek, hogy majd jól elveszed – ezt szöznek hívják, és innentől te meg a csaj szözlük lesztek, ami a jegyesség előszobája.

nisan-tepsisi

Nísán tepsziszi

Ha már tisztességesnek tűnő ideje tart a kettőtök közötti fogadalom, akkor jöhet a nísán, vagyis az eljegyzés. Innentől egy kicsit meg vagyok keveredve, nehezen követem a török rendszert, a prosztó európaihoz vagyok szokva (lánykérés + dátum kitűzése aztán csá), de lényegében arról van szó, hogy a férfi és a szülei előzetes egyeztetést követően átvonulnak a lány családjához, ott bezabálnak hat tonna csokit (“Tatlı yiyelim tatlı tatlı konuşalım” – ez annyit tesz, hogy együnk valami édeset, hogy a beszélgetés is édes legyen), aztán a szülők megebeszélik, hogy a gyerekeik szeretik egymást, így a Próféta útmutatásának és Isten parancsának megfelően megköthetik a házasságot.
Ezen a ponton előkerül a képen is látható ízléses nísán tepsziszi, a szerelmetes galambpár mindkét tagja gyűrűt húz. A gyűrűket egy selyemszalag köti össze, amit a fiú apja szertartásosan elvág a kikészített puccos ollóval, és ezennel hivatalosan is jegyesek, nísánlik lettek.
A török kultúrában nagyon fontos a közösség, ezen belül is hogy mit is gondol valakiről a környezete (a társas kapcsolatok eléggé kiterjedtebb, a szűkebb pártiárkám a házasságom révén felduzzadt olyan 400 főre), ezért is fontos, hogy a nísánnal megpecsételődik egy eljegyzés, és ennek hivatalosan is híre mehet.

A nísánt a nikáh követi, ami kb. a polgári házasság megfelelője, és nyugodt szívvel állíthatom, hogy a nikáh idekint A KUTYÁT SEM ÉRDEKLI. Annyi az egész, hogy eldzsilaváztok egy anyakönnyfakasztóhoz, aláírjátok a pappert oszt’ kalap-kabát. Nincs vendégsereg, szónoklat, konfetti – senki sem kíváncsi valamire, ahol nem történik semmi “látványos.”

Na nem ez a helyzet a dü’ünnel, vagyis a lakodalommal, ami sorban a nikáh után következik. Atyaúristen, ott mik vannak.

Kulturálisan az egész a lány követeléseivel kezdődik; mivel Törökország erősen vallásos, ezért elég ritka, hogy egy pár már a dü’ün előtt összeköltözzön, vagy akár csak szexuálisan érintkezzen, így értelemszerűen az összeköltözés a lakodalom után történik meg, és a legtöbb fiatal pár (főleg a menyasszony) új  cuccokat szeretne az új (általában bérelt, de whatever) lakásába, így a lány minden hipnotikus hisztéria-energiáját latba veti, hogy kisajtolja a Miele-konyhát a jobb sorsra érdemes vőlegényből.
Törökországban előre meghatározott, hogy melyik fél/melyik család mit kell, hogy beszerezzen a friss házasoknak.
A menyasszonyra és családjára az alábbiak jutnak:

  • a hálószoba komplett berendezése
  • porszívó
  • konyhai kellékek
  • fürdőszobai kellékek
  • a vőlegény öltönye
  • a vőlegény cipője
  • minden, ami a kına gecesihez kell (=”hennaéjszaka”, erről majd mindjárt)
  • a nísán minden költsége

A vőlegényre és családjára háruló költségek:

  • az ebédlő komplett berendezése
  • a nappali komplett berendezése
  • a nagy nappali (igen, ez egy külön helyiség) komplett berendezése
  • háztartási gépek (mosógép, hűtő, etc.)
  • a menyasszonyi ruha
  • a menyasszony egyéb költségei (fodrász, cipő, etc.)
  • a dü’ün minden költsége
  • jegygyűrűk
  • arany a menyasszonynak

A lánybúcsú

bindalli

Az én bindallim

Természetesen a szemérmes muszlim lányoknak is szükségük van egy kis szórakozásra, még ha az alkoholmentes is – és itt jön képbe a kina gedzseszi, vagyis a hennaéjszaka. Ilyenkor a fiatal lányok összegyűlnek egy előre kibérelt, férfimentes helyen, a menyasszony különleges ruhát, bindallit visel, és ha belefáradtak a táncba és evésbe, akkor jön a legjobb rész:

a képen látható kinahennatálról hennát kennek a tenyerükre és egy éjszakára bekötik, hogy megkössön és nyomot hagyjon; ezzel jelzik Istennek, hogy valaki szívüknek fontos személyre (jelen esetben a menyasszonyra) kérnek áldást. A gesztus megindító és nagyon szép. Hennával jelölik meg egyébként az áldozati állatot is kurban bayramkor.

A lakodalom

Mint már említettem volt, a házasságkötés itt a csoportos szórakozás egy jól bevett formája, kb. minden hétvégére jut három ismerős, akinek hivatalos vagy a lagzijára.
Ezeket általában erre a célra létrehozott esküvői szalonokban tartják – itt a templom nem opció, dzsámikban meg nem szokás házasodni. Minden városban vagy ötven ilyen hely van, és mind fullra van foglalva. (Legutóbb mikor esküvőre mentünk, vagy négy esküvő ment párhuzamosan a komplexumban, és fel kellett hívnunk a férjem anyukáját, hogy hogy is hívják a házasulandókat, nehogy rossz esküvőre menjünk dajdajozni.)

terem

Egy átlagos lakodalom díszítése

Már maga a szalonbérlés is drága mulatság. Ezeket a huppancikat általában kajamentesre szervezik, mert még így is félmilliónál kezdődik a szervezési- és foglalási díj.

Egy átlagos török esküvőre kb. négyszáz vendég hivatalos. Alkohol elvétve van, mert az is nagyon drága (viszonyításként: egy doboz sör idekint 700 forint), csakúgy, mint az olyan kaja, ami több egy tál mogyorónál.
Egy esküvő legalább 4-5 óráig tart, a kötelező tartalmak elég sokszínűek, nem kizárólag a török kultúrából szemezgettek hozzá, ceremoniális töltete egyáltalán nincs – az egész egy látványos BULI.

eletkep

Életkép egy tipikus török esküvőről

Kezdetnek a fiatal pár érkezik utoljára, konfettiesőben vonulnak be a már helyet foglalt vendégek között és egy lassú tánccal nyitják meg az eseményt. Ezt követően táncolnak, gratulációkat fogadnak, táncolnak, tortát vágnak, táncolnak, a menyasszony csokrot dob, és persze táncolnak. A buli vége felé a vendégek sorbaállnak az ifjú pár előtt, és aranyat akasztgatnak rájuk (ez lehet karperec vagy érme aszerint, hogy milyen közeli rokonok/barátok az illetők, illetve hogy a ti családotok mit aggatott anno az ő lagzijukon, mert azzal egyenértékűnek kell lennie), megtámogatván lóvéval a frissen kezdett életüket.

Ha a Jóisten kegyes és holnap is kitart a döglődő internetem, folytatom az írást a Part II-vel a témában – de ha vissza is süllyedek az internettelen középkorba, most már nem mondhatjátok, hogy fogalmatok sincs arról, hogy mi az a kina gedzseszi vagy a nísán tepsziszi, ha valaki esetleg megkérdezné.

You Might Also Like

4 hozzászólás

  • Reply Anyád 10 december 2016 at 01:12

    Érdekes és persze ott lenni is nagyon jó volt. Kedves szívmelengető írás, köszönöm.

  • Reply Souvarine 10 december 2016 at 11:34

    Miért asszonyi hozomány a seprű és miért férji a mosóteknő?

  • Reply 10 december 2016 at 14:16

    szerintem a tepsziszi az egyik legviccesebb szó a földön. 🙂 az írás egyébként remekbeszabott, mint mindig; elbagatellizálni semmiképp sem szeretném a jelentőségét itt a humorkodással.

    u.i: a rotyotyó is vicces szó. 😀

  • Reply Jools 10 december 2016 at 14:28

    Tényleg mennyire jó buli volt… mármint mindenkinek, kivéve a biodíszle… párt :))

  • Leave a Reply