Kúrház a város szélén

Magyarországon élsz? Mondj nemet a betegségre!

egészségügyGondoljuk szépen el, hogyan is vagyok én az egészségüggyel; amennyiben több sebből vérzek és habzik a pofám, akkor is inkább azt mondom, hogy “nem vészes, hagyjad azt” meg hogy “inkább fetrengek forró kátrányba meg lúdtollba, mintsem hogy orvoshoz menjek”.

Az otthoniaknak azt hiszem, ezt nem kell ragozni. Dunát/Égei-tengert lehetne rekeszteni a parttalan vitáról, ami körbecuppogja a magyar egészséügyet; ez tipikusan az a téma, amiről mindenkinek van véleménye. Szegény betegek, szegény orvosok, szegény kórházak, jaj-de-fásult-mindenki, jó-de-attól-még-elvégezhetné-a-munkáját-baszod. “Kúrház a város szélén” bővebben

Vattajmizit na meg a KÁVÉ

Erre varjjál gombot!

finn-adventure-timeVasárnap lesznek ittennék a választások, és I. Erdoğan, a Magasságos úgy látta helyesnek, ha for no actual reason előrébb állíttatja az órákat az országban. A szöveg mellé az, hogy az időeltolódás csak megzavarná az egyszeri primitív választópolgárokat, így inkább a választások előtt essünk túl rajta, gyermekeim. Mondjuk hogy ez mennyiben egyszerűsíti le a dolgokat, abban nem vagyok egészen biztos, én ugyanis átmenetileg azt sem tudtam, fiú vagyok-e vagy lány és rohangáltam, mint a fejetlen csirke, hogy most akkor mi a fasz.

A török államférfiak már csak ilyenek, el kell fogadnunk, hogy több szuperképesség birtokában szoktak volt lenni. Atatürk egyszerre hét ajrópai nagyhatalom ellen nyert háborút a század elején, Erdoğan pedig uralja az időt. Ez egy ilyen király ország. “Vattajmizit na meg a KÁVÉ” bővebben

Madzsarisztán

Honvágy újratöltve

HomesickA minap megnéztem pár slammer-videót a neten (többek között ezt), de aztán abbahagytam, mert elkezdett hiányozni Magyarország.

Derűlátóbb vagyok a  “ha meggebedsz akkor is csak egy utolsó bevándorló senki maradsz”-féle életszemléletnél, de az elmúlt másfél hónap tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy a nyelvtudás nem könnyíti meg a beilleszkedést. Hiába tudok majdnem anyanyelvi szinten törökül, az ország pollitikai-kulturális életéből teljes mértékben ki vagyok hagyva. Vagy kihagynak. Vagy kimaradok. Tudjátok, az az érzés, mint amikor tesi órán a csapatkapitányok még csak éppen hogy elkezdték a beválogatást, de nem tudsz szabadulni attól az illetlen érzéstől, hogy téged vesznek be utoljára. Hiába érted, hogy mit mondanak, a kulturális sémák, a közeg, amimből jössz annyira más, hogy nem tudod úgy értelmezni az elhangzottakat, mint aazok, akiknek ez a kultúra a sajátjuk. “Madzsarisztán” bővebben

A mai nap margójára

Mai kis színes

Traffic accident and to drivers fightingA férjem ma koccant a kocsival, és a következő történetet mesélte el:

Szerencsére senkinek nem történt baja, a két autó lett gazdagabb pár horpadással. A jelenet az alábbiak szerint zajlott:

Az autók összekoccantak. A férjem, aki a házasságkötésünk óta nem borotválkozott (eleinte azt hittem, ez valami tradíció, de rájöttem, hogy a “lustaság” nevű férfibetegség krónikus esete), setéten meredt a másik sofőrre, mindenfélét mormogott a bajsza (szakálltengere) mögé arról, hogy mennyiért is adná el a srác anyját. Hála a tekintélyes szőrmennyiségnek, a Csúnya Nézése jelenleg elég hatásos. “A mai nap margójára” bővebben

Money talks

Retkes pénzügyek

Országot váltani nem olcsó mulatság (és nem is mulatságos). Az egy dolog, hogy az egész a repjeggyel kezdődik, meg a bőröndök plusz díjával, de ne felejtsük el a dolog hivatali részét sem; különböző engedélyek meg jóváhmoney talksagyások meg papírok után rohangálás lógó nyelvvel és megcsömörlött lélekkel. Csak a héten eddig vagy 120k-t költöttünk szerény személyemre.

Mission: Residence Permit

Ahhoz, hogy a tartózkodási engedélyt lobogtathasd üdvözült pofával, kell egy csomó barom papír (pre-papírnak neveztem őket, mert önmagukban szart se érnek, de nélkülük nem jutsz el A-ból B-be) meg igazolás, kezdve a házassági anyakönyvi kivonattól a tartózkodási helyed tulajdoni lapjáig. “Money talks” bővebben

Az invalidusok

Gicsid lebetegeddüng

Eleinte csak a Fatih volt beteg. Mint minden feleség tenné, ápolgattam (=sajnálkozva néztem rá és kicsivel több mézet tettem a teájába) lelkiismerettel.  invalidusokAnyukámtól úgy tanultam, hogy az ilyen kórságok és nyavalyák családon belül nem terjednek, de rá kellett jönnöm, hogy a mi családunknak erről senki nem szólt, mert úgy benyaltam a cuccot másnapra, mint kísérletező kedvű, ám jövőkép nélküli fiatal a bélyeget.

Így esett, hogy a Behrem család takonyban tapicskolva és gedvában glébecolva töltötte a hét második felét. “Az invalidusok” bővebben

Kis szépségem nagy titka

Tanulságos eset arról, hogy mit NE csinálj, ha eredendően balfasz-típus vagy

Itt, külföldre száműzve, ahol a madár sem jár, kivéve, ha az is török, a szépségápolás igazán bonyolult dolog. Otthon, mint miden jó kislány, aki nem akarja, hogy ápolatlan tramplinak tekintse a társadalom ápoltabbik fele, elmendegéltem a kozmetikusomhoz, és fizettem azért, hogy különböző, borzalmas fájdalmak árán szépülhessek.

Biztosan csak én vagyok bizalmatlan, de nem szántam rá magam, hogy idekint kozmetikus mancsaiba helyezzem magamat. 2023346_f54ed3be39733921d94c2b7efccbf600_wmEgynémely török nőt elnézve sem jön meg hozzá a kedvem kifejezetten, így maradnának a házi praktikák meg a do it yourself-cuccok. A DIY-ről (Do It Yourself), ami ugye mindig egyszerű, biztonságos és olcsó, nekem az a tapasztalatom, hogy állati bonyolult, drága, és a végén szakember választ le téged az ablaktábláról/szekrénysorról/virágágyásról, amit éppen összealkottál magadnak.

“Kis szépségem nagy titka” bővebben

Hétközhelyek

Kezdem a létező  legócskább, elcsépelt szarsággal – nincs időm írni.

Ma direkt bent maradtam az iskolában még az óráim után, hogy felkészülhessek a holnapiakra ÉS ezáltal az estémet a blogolásnak szentelhessem.Help_Help_small Mert ez nem úgy van ám, hogy leülsz és vakarod a töködet aztán írsz valamiről, amiben kebab van meg szőrös férfiak, mert az “török”. Neheeeem, kérem szeretettel, nekem egy bejegyzés megírása ÓRÁKAT vesz el az életemből.

Nyilván a munka miatt nincs időm írni, heti 23 órát kell megtartanom. Ez a szám nem olyan vészesen magas, de ugye én új fiú vagyok a pályán és már attól leizzadok, hogy belépek egy osztályterembe. Ember még nem volt annyira beszarva 10 évesektől, mint én, és erre bizonyítékaim is vannak.

“Hétközhelyek” bővebben