Egy like = egy ima

A 30 km-es safe zone térképen, narancssárgával jelölve.

Nincs is szívderítőbb és vidámabb téma, amiről érdemes lehet írni,  megtörve a blog évek óta elhúzódó téli álmát, mint a Barış Pınarı Harekatı, avagy a Béke-forrás hadművelet és az ennek kapcsán megszületett írások.

Azoknak, akik az elmúlt napjaikat egy kő alatt ücsörögve töltötték, gyorsan elmondom, hogy a Béke-forrás hadművelet nem más, mint Törökország hadseregének kísérlete arra, hogy a török határ mellett, szír területen létrehozzanak egy kb. 30 km széles „biztonságos zónát”, ami idővel alkalmas lehet arra, hogy a jelenleg Törökországban élő, Aleppó területéről elmenekült családok (javarészt arabok és türkmenek) oda visszaköltözhessenek.

Mivel évek óta nem írtam semmit, ami hosszabb egy bevásárló listánál, és mivel annyira állatira komplex ez az egész fostenger, amiben most könyékig fogunk turkálni, ezért nem állítom, hogy ez lesz életem írása, de mivel a végére úgyis halálra fognak kövezni, azt hiszem, felesleges ezen aggódnom.

“Egy like = egy ima” bővebben

A függöny mögött

Ahová nem süt be a nap

Emlékszem a gimiből az igazgatómra, aki folyton farmert hordott, időnként égő cigivel mászkált a folyosókon, és amikor véletlenül órát tartott, a mondat közepén random felemelte a hangját és átváltott üvöltő dervis-hangfekvésbe, ami engem annyira meglepett mindig, hogy lefejeltem az asztalomat. Meg az a hír járta róla, hogy 7/24-ben az irodájában tetriszezik (kivéve amikor dohányzik valahol), és elvből nem dolgozik zsinórban három percnél többet.

Néha elgondolkozom azon, hogy vajon minden iskolaigazgató elmebeteg farok-e, vagy csak nekem van ilyen állati nagy szerencsém. “A függöny mögött” bővebben

Dolgozz, dolgozz, dögölj meg

A munka öröme

Utáltam az előző munkámat. Napi 9 órában ültem a számítógép előtt excel file-okat kurkászva és számlákat küldözgetve, telefonálgatva a cég értékesítőinek/ ügyfeleinek/ ügyfélszolgálatosainak/ a főnökeimnek, és a munkám két nehézségi fokozat között ingadozott:

  1. Ha becipelsz az irodába egy odakünn kapirgáló kendermagos tikot, az is röhögve megoldja az aktuális feladatot;
  2. Olyan számlavezetési hibákat tartalmaz a folyószámla még Kr.e. 30-ból, hogy a Jóistenke adja a másikat. Természetesen az elődöd, aki összebaszta az accountot, már rég nincs a cégnél, a főnökeid pedig túl fáradtak/letargikusak/hülyék ahhoz, hogy egyáltalán felfogják a probléma lényegét, de onnantól, hogy felhívod a hibára a figyelmüket, minden második nap emlékeztető e-mailekkel basztatnak, hogy megoldottad-e már az ügyet.

“Dolgozz, dolgozz, dögölj meg” bővebben

A nőknek a napja

Már megint akarok egy jó nagyot

featured-in-urbantimes-754x400Azon gondolkozom, hogy petícióba kezdek, hogy a langyi “Nemzetközi Nőnap” kifejezést átkeresztelhessük a józanabbul csengő “A Nap, Amikor a Férfiak Aláereszkednek a Hölgyekhez”-re.

Mert hogy március 8-án hirtelen mind Hölgyek leszünk, nagy hával, meg “Szebbik Nem”, meg a “Gyengébbik Nem” amitől annyira kurvára hánynom kell, de nem teszem, mert még a végén a kötelességtudattal és engedelmességgel felkent szopásálló rúzsom ráfolydogálna a gondosan szőrtelenített és olajjal kenegetett térgyemnek kalácsára, úgy meg biztosan nem kellenék egyetlen férfinak sem. Azt meg ugye nem akarhatjuk. “A nőknek a napja” bővebben

Hogyan baszd el a hétvégéd for dummies

Két nap jól megérdemelt agyérgörcs

weekendTörtént pedig napjainkban, hogy időtlen idők óta megajándékozott a török magánszféra egy két, azaz KÉTnapos hétvégével, minek is volt szerencsém annyira örülni, mint a majom a csávója farkának.

(A török magánszféra ars poeticája egyszerű és lényegretörő: ha nem akarsz éhen halni, akkor dolgozz. Sokat. Nagyon, nagyon, nagyon sokat. Ja, és köszönd is meg.) “Hogyan baszd el a hétvégéd for dummies” bővebben

Házasság Forever- Part I

A legkedveltebb török hobbi

marriage
‘Ha már jó ideje házas vagy, kitalálod a másik gondolatait.’ ‘Nem is.’

 

 

Ebben az országban mindenki házasodni akar, kivéve, akik már házasok – azok az egyedülállókat basztatják, hogy házasodjanak már meg.
A házasságra való igény a születés percében kezdődik, a rokonság, a szomszédság és a baráti kör (approx. 1500 fő) a padlón brékel az örömtől és olyanokat sikítoznak, hogy “masallah-masallah” (=a jelentése kb. “Istenemre!” és tetszést fejez ki), több kiló Allah szemét aggatnak a kisdedre és mindenki bedob a kalapba egy ismerőst, akinek a fia/lánya korban pont ehhez a csöppséghez illene, majd elvonulnak asztalt foglalni és menyasszonyi pertlit/vőlegénytipegőt varratni. “Házasság Forever- Part I” bővebben

(N)agymosás

2016 július 15

brainwashingA gyermekek elleni erőszaknak számos formája létezik; ide tartozik a fizikai bántalmazás, a lekicsinyelgetés, a szeretet vagy a figyelem megvonása, a mellőzés, a zsarolás, a megfélemlítés, a megfenyegetés, a szexuális erőszak, a lelki terror, és bazmeg, amikor belekavarod őket az aktuálpolitikába.

Hányinger, feleim, hányinger. Szöges bakanccsal simogassa meg az Úr Jézus az olyanok buksiját, akik valamiért azt gondolják, hogy elengedhetetlenül szükséges tizenéves kis pöcsömnyi kölyköket “politikailag felvilágosítani” – jelen esetben a turk Oktatásügyi Mini Sztériumot.

Mert hogy ma pont ez történt – agyba basztak minden jobb sorsra érdemes felső tagozatost.

Fent említett vereslámpás intézmény úgy látta jónak, ha összecsúnyáz egy háromnegyed órás kampányvideót a július 15-i puccskísérletről, és ezt kötelező jelleggel megnézetteti minden kis török felsőssel. “(N)agymosás” bővebben

Azok a szerencsétlen nők

Thank God dammit I’m a woman

violence_against_women__79418-1429694085-1280-1280Mióta Ostoba-alsószélsőjobb felől fújdogál a langy, igaz magyar szellő a szép magyar dimbecskék és dombocskák felett, terítékre került a nők biztonságának kérdésköre. Mármint hogy az nem kérdés, hogy most biztonságban vannak-e, mert hogy abban vannak, de két üdítő és lélekmelegítő migráncsozás között azért a jó magyar leventék összevonják rózsa sándori szemöldöküket, és kifejezik szívbéli aggodalmukat a nők eljövendő sorsa felett – mert ugye ha gyünnek a migráncsok, majd nő nem marad szárazon. “Azok a szerencsétlen nők” bővebben

Back to the Factory

Another dick in the hole

maxresdefaultMeglep, hogy ilyen gyorsan lement az első iskolahét, pedig megesküdtem volna, hogy soha nem lesz vége. Reggelente megszámoltam a lábujjaim és hogy hány nap maradt még péntekig, kedvetlenül kikecmeregtem a konyháig, aztán ölbenmacskával burutykáltam a kávémat jó húsz perceken keresztül, üresen bámulva a falat, és azt számolgatva, hogy hány óra múlva fogok hazaérni – pedig még el sem indultam. “Back to the Factory” bővebben