Futóbolondok

Amikor pánikszerűen próbálsz egészségesebben élni

Már nem is emlékszem, hogy honnan jött az ötlet, hogy futópadunk legyen. Jaj, de mégis. Racionális Mérnök Férjjel az alábbi eszmefuttatást folytattuk le a múlt héten:

• Járjunk edzőterembe.
• De sétálni kell odáig vagy 800 métert.
• És hideg is van.
• Ráadásul két főre a havi bérlet 30.000 HUF lenne.
• Meg minden edzőterem tele van férfiakkal, ami a férjemet roppantul aggasztja. (Nem tudom, mitől tart pontosan, de annyiban hagytam. Elmúlt nézeteltéréseink tisztázására tett kísérleteink megingathatatlan tanulsága ez.)
• Világos, hogy a leglogikusabb megoldás az, ha veszünk egy futópadot.

Ezt az utolsó mondatot a férjem a világ legtermészetesebb hangján mondta el, mint aki érti, hogy hogyan jutott erre a következtetésre.

El is kezdtünk nézelődni az interneten. Én nem szaroztam, a www.aviláglegdrágábbfutopadjai.hu/belehalszmígkifizeted-szerű oldalakkal kezdtem, míg a Fatih, az óvatos duhaj inkább a balikesiri garázsvásár facebook-oldalát nézegette. Rövidesen rá is talált egy ígéretes darabra amit 40.000-ért vesztegettek és a tulaj állítása szerint 2013 óta kb. háromszor sétáltak rajta ötszáz métert, aztán letakarták damasztabroszkával és bólogatós kiskutyákat rámoltak a tetejére (van egy olyan érzésem, hogy hasonló felindulásból szerezték be anno, mint amiben mi voltunk akkor).
Másnap el is mentünk futópadnézőbe és rövidesen kifejeztük vásárlási szándékunkat, aminek a bajszos tulajdonos bácsi láthatóan örült.

A mi virágos jókedvünk ott múlt el, mikor ráébredtünk, hogy a bajszos bácsinak esze ágában sincs segédkezni a folyamatban, mely a futópadot A-ból B-be transzferálja (hogy pontosabbak legyünk, A pont 4. emeletéről B pont 2. emeletére. A slusszpoén az, hogy A és B-lakás között kb 500 m távolság van). Aztán egyben rájöttünk arra is, hogy ezt a 60 kilós monstrumot kettőnk közül én tuti nem fogom cipelni, amitől máris jobb kedvem lett. A férjemnek meg rosszabb (mi ennyire egyensúlyban vagyunk!).

Így történt tehát, hogy a Fatih felhívta az autóval rendelkező haverját telefonon, hogy helyzet van, futópadot kell cipelni. A törökök spontaneitásra való hajlamát remekül illusztrálja a tény, hogy a haver nem kérdezett semmit, csak jött. Egy Opel Corsával. Halkan megemlítettem a férjemnek, hogy szerintem ebbe a futópad nem fog beleférni, mire ő remegő hangon közölte, hogy majd “előrehajtjuk a hátsó üléseket.” Nem szóltam semmit, még féltem, hogy kárt tesz magában.

Miután a Fatih és a haverja elvonszolták a dögöt az erkélytől a bejárati ajtóig, könnyes búcsút vettünk a bajuszos tulajdonos bácsitól. Szó szerint könnyeset, mert a férjemnek ezen a 10 méteren leszálltak a tökei a megerőltetéstől.
Az eddigi talán legkellemetlenebb meglepetés az volt, hogy a dög nem fér be a liftbe, nem hogy a két személyi hordárral az oldalán, de még egymagában sem (tehát nem lett volna opció hogy megtanítják benyomni a földszint gombját és letaszítják a mélységbe).
Így esett hogy a fiúk sírós arccal megragadták a futópadot és levánszorogtak a lépcsőn egészen a messzi, messzi, messzi földszintig, ahol is ráébredtek, hogy

1. Zuhog az eső.
2. Ez a dolog valóban nem fér be egy opel Corsába.

Sebaj, mondta a férjem tikkelő szemekkel és remegő ujjakkal tehertaxit tárcsázott, majd elbúcsúzott kimerült haverjától és felhívta a legjobb barátját, aki a mi lakásunktól légvonalban is 2 km-re lakik és gyalog jár mindenhova, hogy nem akarna-e átjönni hozzánk, mert fel kéne cipelni valamit a földszintről. Jaj, az tök mindegy hogy mit, nem fontos, de jó lesz.

A taxisnak a szeme se rebbent, mikor meglátta, hogy mit akarunk betuszkolni a csomagtérbe, sőt, még segített is. Csak akkor lett egy kicsit ideges, mikor nem egészen 450 m múlva a férjem közölte, hogy itt akkor kiszállnánk, mert megérkeztünk és mondtuk, hogy akkor segítsen kirángatni a futópadot, amit kb. 3 perce gyömöszkéltünk be.

10 perc múlva befutott a férjem legjobb barátja, arcára kiült a csodálkozással vegyes “a kurva életbe” kifejezése, mikor meglátta a futópadot és a nekitámaszkodó, ártatlanul integető Fatihot.
A felcipelés ezek után már egész eseménytelenül telt, a lakásba érve néhol leverték a fal egy-egy feleslegesnek tűnő darabját, traumatizálták a macskát és végül diadalmasan beállították a futópadot a helyére.

Én minden nap lelkesen használom, de a férjem, akinek szarrá ment a dereka az egész napos cipelődés folyamán, egyelőre még ráállni sem tud arcrángás nélkül.

Ugyanitt árnika- és borsmenta krémeket nagy tételben vásárolnék.