Házimunka és egyéb katasztrófák

Az ébredés biztos receptje 

Hetek óta hányni jár belém a lélek. Vannak pillanatok amikor élvezem a tanítást,

"It looks like you have everything under control."
“Úgy látom itt minden a legnagyobb rendben van”

de ezek a diadalmas másodpercek hamar elmúlnak és azon kapom magam hogy legszívesebben a zsebszörnyek orrát és száját is motiváló matricákkal ragasztanám be (‘You are a star!’ valamint ‘Student of the week’), és ha ellilul a fejük, majd elgondolkozom, hogy levegyem-e róluk.

Mivel közvetlen feedbacket nem kapok, ezért általában nem is tudom, hogy most jól csinálom-e amit csinálok, ami azért elég zavaró. Továbbá spleenes nemtörődömséggel nyugtáztam, hogy a torkom soha nem fog meggyógyulni teljesen, mivel hétfőtől péntekig üvöltök, mint a fábaszorult fér tanítok. “Házimunka és egyéb katasztrófák” bővebben

Vattajmizit na meg a KÁVÉ

Erre varjjál gombot!

finn-adventure-timeVasárnap lesznek ittennék a választások, és I. Erdoğan, a Magasságos úgy látta helyesnek, ha for no actual reason előrébb állíttatja az órákat az országban. A szöveg mellé az, hogy az időeltolódás csak megzavarná az egyszeri primitív választópolgárokat, így inkább a választások előtt essünk túl rajta, gyermekeim. Mondjuk hogy ez mennyiben egyszerűsíti le a dolgokat, abban nem vagyok egészen biztos, én ugyanis átmenetileg azt sem tudtam, fiú vagyok-e vagy lány és rohangáltam, mint a fejetlen csirke, hogy most akkor mi a fasz.

A török államférfiak már csak ilyenek, el kell fogadnunk, hogy több szuperképesség birtokában szoktak volt lenni. Atatürk egyszerre hét ajrópai nagyhatalom ellen nyert háborút a század elején, Erdoğan pedig uralja az időt. Ez egy ilyen király ország. “Vattajmizit na meg a KÁVÉ” bővebben

Hétközhelyek

Kezdem a létező  legócskább, elcsépelt szarsággal – nincs időm írni.

Ma direkt bent maradtam az iskolában még az óráim után, hogy felkészülhessek a holnapiakra ÉS ezáltal az estémet a blogolásnak szentelhessem.Help_Help_small Mert ez nem úgy van ám, hogy leülsz és vakarod a töködet aztán írsz valamiről, amiben kebab van meg szőrös férfiak, mert az “török”. Neheeeem, kérem szeretettel, nekem egy bejegyzés megírása ÓRÁKAT vesz el az életemből.

Nyilván a munka miatt nincs időm írni, heti 23 órát kell megtartanom. Ez a szám nem olyan vészesen magas, de ugye én új fiú vagyok a pályán és már attól leizzadok, hogy belépek egy osztályterembe. Ember még nem volt annyira beszarva 10 évesektől, mint én, és erre bizonyítékaim is vannak.

“Hétközhelyek” bővebben

Török kávé és cirmos fasírt

Amit már lehet tudni

Szombat óta boldog macskatulajdonosok vagyunk. Szemünk fénye egy sárga cirmos, akit az utcáról szedtek össze, kb. két és fél hónapos, és elfogulatlanul állíthatom, hogy a világ legdrágább kis teremtménye. A fennkölt Köfte nevet adtam neki a keresztségben (még nem tisztáztuk, hogy a macska az én vagy a Fatih vallását követi-e, így bátran merek fogalmazni), ami egyébként egy állati finom török fasírt. A névadás kapcsán a következő párbeszéd hangzott el köztünk:

köfteFatih: Ne nevezd már Fasírtnak!

Zsu: De miért ne?

Fatih: Mert folyton éhes leszel és fasírtot akarsz majd enni, ha a macskára nézel.

Zsu: … pontosan. Tehát minden marad a régiben.

“Török kávé és cirmos fasírt” bővebben