A függöny mögött

Ahová nem süt be a nap

Emlékszem a gimiből az igazgatómra, aki folyton farmert hordott, időnként égő cigivel mászkált a folyosókon, és amikor véletlenül órát tartott, a mondat közepén random felemelte a hangját és átváltott üvöltő dervis-hangfekvésbe, ami engem annyira meglepett mindig, hogy lefejeltem az asztalomat. Meg az a hír járta róla, hogy 7/24-ben az irodájában tetriszezik (kivéve amikor dohányzik valahol), és elvből nem dolgozik zsinórban három percnél többet.

Néha elgondolkozom azon, hogy vajon minden iskolaigazgató elmebeteg farok-e, vagy csak nekem van ilyen állati nagy szerencsém. “A függöny mögött” bővebben

Dolgozz, dolgozz, dögölj meg

A munka öröme

Utáltam az előző munkámat. Napi 9 órában ültem a számítógép előtt excel file-okat kurkászva és számlákat küldözgetve, telefonálgatva a cég értékesítőinek/ ügyfeleinek/ ügyfélszolgálatosainak/ a főnökeimnek, és a munkám két nehézségi fokozat között ingadozott:

  1. Ha becipelsz az irodába egy odakünn kapirgáló kendermagos tikot, az is röhögve megoldja az aktuális feladatot;
  2. Olyan számlavezetési hibákat tartalmaz a folyószámla még Kr.e. 30-ból, hogy a Jóistenke adja a másikat. Természetesen az elődöd, aki összebaszta az accountot, már rég nincs a cégnél, a főnökeid pedig túl fáradtak/letargikusak/hülyék ahhoz, hogy egyáltalán felfogják a probléma lényegét, de onnantól, hogy felhívod a hibára a figyelmüket, minden második nap emlékeztető e-mailekkel basztatnak, hogy megoldottad-e már az ügyet.

“Dolgozz, dolgozz, dögölj meg” bővebben

(N)agymosás

2016 július 15

brainwashingA gyermekek elleni erőszaknak számos formája létezik; ide tartozik a fizikai bántalmazás, a lekicsinyelgetés, a szeretet vagy a figyelem megvonása, a mellőzés, a zsarolás, a megfélemlítés, a megfenyegetés, a szexuális erőszak, a lelki terror, és bazmeg, amikor belekavarod őket az aktuálpolitikába.

Hányinger, feleim, hányinger. Szöges bakanccsal simogassa meg az Úr Jézus az olyanok buksiját, akik valamiért azt gondolják, hogy elengedhetetlenül szükséges tizenéves kis pöcsömnyi kölyköket “politikailag felvilágosítani” – jelen esetben a turk Oktatásügyi Mini Sztériumot.

Mert hogy ma pont ez történt – agyba basztak minden jobb sorsra érdemes felső tagozatost.

Fent említett vereslámpás intézmény úgy látta jónak, ha összecsúnyáz egy háromnegyed órás kampányvideót a július 15-i puccskísérletről, és ezt kötelező jelleggel megnézetteti minden kis török felsőssel. “(N)agymosás” bővebben

Back to the Factory

Another dick in the hole

maxresdefaultMeglep, hogy ilyen gyorsan lement az első iskolahét, pedig megesküdtem volna, hogy soha nem lesz vége. Reggelente megszámoltam a lábujjaim és hogy hány nap maradt még péntekig, kedvetlenül kikecmeregtem a konyháig, aztán ölbenmacskával burutykáltam a kávémat jó húsz perceken keresztül, üresen bámulva a falat, és azt számolgatva, hogy hány óra múlva fogok hazaérni – pedig még el sem indultam. “Back to the Factory” bővebben

A fény az alagút végén

Icc dö fááájnöl káuntdáun

leaving school
Így lécelek le az utolsó iskolai napon

Nem hittem volna, hogy ez a gyakorlatban lehetséges, de bazmeg jobban várom a tanév végét tanárként, mint anno diákként. Ha az Utolsó Tanítási Nap emberi lény lenne és összetalálkoznánk, bármit megadnék neki azért, hogy az enyém legyen. BÁRMIT. A vesém. Az álmaim. Az utolsó cigim. A testem. A kávém.

“A fény az alagút végén” bővebben

A meló ötven árnyalata

Amikor hányni jár beléd a lélek

SNu9zdmvA minap langyos mosollyal félrecsalogatott a tanszékvezető és cinkos kacsintásokkal elmesélte, hogy hát ő épp a minap is rólam beszélgetett az igazgatóhelyettessel, és megállapították, hogy micsoda egy isten áldása vagyok én, hiszen mindig mosolygok, sosem panaszkodom és folyton derűs vagyok.

Komoran megállapítottam magamban, hogy a fentiek bizony a közelgő idegösszeroppanás biztos jelei. “A meló ötven árnyalata” bővebben

Az első puff háború

A méltán híres Balikesir krémje

download (1)Mint a legutóbbi tanári meetingen megtudtam, a város legjobb iskolájában van szerencsém tanítani. (Eddig voltak kétségeim, de a sok színes grafikon és az eltökélt arcok végül teljesen meggyőztek.) Mondjuk, na nem mintha megkérdőjelezném egy eredeti, 2016-os Power Point hitelességét, de szerintem jól csengő kicsiny falunk minden kutyakiképző- és fenyítőintézményében ezt bizonygatják, legalábbis nehezen tudok elképzelni olyan iskolát, ahol Vejszel, a nagymúltú létesítmény igazgatója ünnepélyes arccal kijelenti, hogy “Gyerekek, idén csak a tizedik legszarabbak vagyunk, de jövőre belehúzunk!” majd leküld egy gallon őőőő… teát. “Az első puff háború” bővebben

Bevásárlás angolul

Osztálykirándulás a’ bótba’

shoppingAz új iskolámban összesen 11-en vagyunk angol tanárok, és már csak a nagy számok törvénye is biztosít róla, hogy legyen közöttünk néhány szerencse nélküli, elvetemült seggfej is. Az egyikük kitalálta, hogy iskolai program keretében hurcoljuk el a negyedikeseket a közeli áruházba, mert ott majd “milyen jól fogják hasznosítani az angoltudásukat.”
Ekkor elnézést kértem, a mosdóba fáradtam, a toalettbe kucorodtam, magamra húztam a fedelét és iszonyatosan jót röhögtem, mert:

  1. A neves közeli áruház neve KIPA, és nem tudtam másra gondolni, csak hogy mielőtt az odaépült volna, tuti egy kohnkurens SÁBESZ DEKLI volt a telken;
  2. A negyedikeseknek, minden eddigi erőfeszítésem ellenére, jelenleg nincs olyanja, hogy hasznosítható angoltudás. De még ha lenne is, hát mi a pék faszát is kezdenek vele majd egy török áruházban a török kiszolgálók és a török kasszások között? Hát szegényeket oltári hülyének nézné ott mindenki, hiába mondanák hogy Ih möhte ön epöl, a várt hatás helyett legjobb esetben is egy értetlen “nedijon szen kárdesim?”-re számítok. (“Mit te mondasz, testvérem?”)

Előre sajnáltam azokat a szerencsétlen tanárokat, akiket besoroznak majd erre a tripre.
Mikor kiheherésztem magam és visszatértem a tanáriba, megtudtam, hogy én leszek az egyik ilyen szerencsétlen. “Bevásárlás angolul” bővebben

Bursa, te csodás

Osztálykirándulás az Elm utcában

Hát ki ne akarná osztálykirándulásra vinni ezeket az angyali ötödikeseket? Hát ki ne akarná?!?! HÁT KI?!bursa

Nos, pár hete a főnököm elém állt, és megkérdezte, hogy nem kívánok-e ellátogatni Bursába a kölykedvényekkel. Semmi nyomás, de ő már megpendítette nekik, hogy lehet, hogy én is megyek, és azóta állati boldogok meg izgatottak, és rém csalódottak lennének, ha mégsem mennék… szóval, van kedvem hozzá?
Hát így esett, hogy múlt héten meglátogattam a festői Bursát egy falkányi sikítozó-visongó kislánnyal, továbbá három megcsömörlött kollégával.

Annyira pihentető volt, hogy egy csomó hajam kihullott nap végére.

“Bursa, te csodás” bővebben

Házimunka és egyéb katasztrófák

Az ébredés biztos receptje 

Hetek óta hányni jár belém a lélek. Vannak pillanatok amikor élvezem a tanítást,

"It looks like you have everything under control."
“Úgy látom itt minden a legnagyobb rendben van”

de ezek a diadalmas másodpercek hamar elmúlnak és azon kapom magam hogy legszívesebben a zsebszörnyek orrát és száját is motiváló matricákkal ragasztanám be (‘You are a star!’ valamint ‘Student of the week’), és ha ellilul a fejük, majd elgondolkozom, hogy levegyem-e róluk.

Mivel közvetlen feedbacket nem kapok, ezért általában nem is tudom, hogy most jól csinálom-e amit csinálok, ami azért elég zavaró. Továbbá spleenes nemtörődömséggel nyugtáztam, hogy a torkom soha nem fog meggyógyulni teljesen, mivel hétfőtől péntekig üvöltök, mint a fábaszorult fér tanítok. “Házimunka és egyéb katasztrófák” bővebben